Tiszta lappal

Hol is kezdjem... Sokat gondolkodtam rajta, hogyan tudnám bevezetni, amit mondani akarok, végül úgy döntöttem, csak írok, és meglátjuk, mi lesz. Ha ismertek, tudjátok, hogy a 2020-as évek eddig rengeteg kihívást és változást tartogattak nekem. Egészség, betegség, siker, csalódás és sok-sok kudarc. Konkrétumokról nem akarok beszélni, mert ez a bejegyzés nem a múltról szól, hanem a jövőről és a jelenről, de annyit azért elmondanék, hogy haragudtam. Sokáig. És szomorú voltam, mert úgy éreztem, nem tudok felállni a sok pofon és elutasítás után, amit kaptam az utóbbi időben az élettől. Létezik még valaki, aki Excel táblán listát vezet a meg nem kapott lehetőségeiről? (elég hosszú a lista egyébként). A külvilág felé annyit kommunikáltam, hogy az életem szuper, hiszen van sok online megjelenésem, egy kiadott könyvem, hamarosan remélhetőleg kézhez kapom a diplomámat. Kicsit azt is éreztem, hogy nekem nincs jogom panaszkodni, miután ennyi minden megadatott nekem. A kétségbeejtő oktatási helyzet